A sejt és a sejtkörnyezet jelentősége az immun- és nyirokrendszerre, valamint egészségünkre nézve

Ahhoz, hogy megértsük szervezetünk tisztítási és megsemmisítési munkáját, érdemes az immunrendszeren és a nyirokrendszeren túlra tekinteni az emberi szervezet sejtszintjén: Az ember elképzelhetetlenül sok, körülbelül 80 billió sejtből áll. Tekinthetjük őket kis gyárakként, mindegyiknek megvan a maga funkciója. Tápanyagellátásukhoz fontos, hogy az anyagcsere és ezáltal a sejt ellátása, salaktalanítása jól működjön. 

A sejtek ellátása

A tápanyagok és az oxigén az artériákon keresztül jutnak el a sejtekhez, finom kapillárisokon keresztül jutnak ki a sejtet körülvevő laza kötőszövetbe. Innen egy rövid végső útvonalon kell eljutniuk a sejtbe.

A "sejthulladék" ártalmatlanítása

Ugyanígy az anyagcsere salakanyagai a sejtekből a kötőszövetbe kerülnek, és a véren és a nyirokereken keresztül eljutnak az eliminációs szervekbe (vese, belek, tüdő).

A kiválasztó szervek túlterhelése

Ezen a ponton egy fontos ponthoz érkeztünk: ha például a szállítási folyamatban zavar lép fel egy kedvezőtlen táplálkozással, életmóddal összefüggésben, a sejtanyagcsere-maradványok a sejtkörnyezetben maradnak, a kötőszövetben „salakok” maradnak. Emiatt az anyagcsere sérül, a sejthez vezető út pedig megnehezül a tápanyagok és az oxigén számára. Az immun- és tisztítórendszer ráadásul a takarítási munkákkal is megterhelt, és nem tudja optimálisan ellátni alapvető feladatait, mint például a szervezet vírusok és baktériumok elleni védekezését vagy a degenerált sejtek ártalmatlanítását. Ezenkívül a máj és a vese kiválasztó szervei túlterheltek méregtelenítő és kiválasztási működésükben.

A TISZTÍTÁSI FOLYAMATOK TÁMOGATÁSA

Mivel a nem elegendő tápanyaggal ellátott sejtek rontják az energiarendszerünket, a kötőszövetben lévő anyagok pedig, amelyek nem szállítódnak el, óriási terhelést jelentenek az immun- és nyirokrendszerre, valamint a kiválasztó szervekre, és megakadályozzák, hogy optimálisan elláthassák tényleges tisztítási feladataikat. A méregtelenítés és kiválasztás, rajtunk múlik, hogy a nekik megfelelő életet éljük, folyamat nem merülhetnek ki. 

Prof. Dr. Antoine Béchamp, francia tudós, mikrobiológus és orvos azt nyilatkozta: "A kórokozó semmi, a környezet minden."

Ez azt jelenti, hogy a veszély nem a vírusból ered, hanem a testedben lévő környezetből. Ha elkerüljük a savasodást, salakosodást, lúgos környezetet biztosítunk jól működő sejtanyagcserével, beleértve a tiszta sejtkörnyezetet, akkor tudatosan dönthetünk egészség és betegség között!

Az alábbi dolgokkal teremthetők meg a legjobb feltételek a jól működő anyagcseréhez, és hatékonyan támogathatjuk a fizikai tisztító munkát:

Természetes növényi alapú étrend

A biotermesztésű növényi eredetű élelmiszerek tápanyagban gazdagok, értékes növényi sejtvízzel rendelkeznek, és főleg lúgképző hatásúak. Ha nem hevítjük 42 fok fölé, akkor különösen gazdagok antioxidánsokban , enzimekben, biofotonokban, rostokban, ásványi anyagokban, vitaminokban és fitokemikáliákban , és sok olyan anyagot tartalmaznak, amelyek támogatják az anyagcsere folyamatokat:

• Az enzimek katalizátorként működnek, aktiválják az anyagcserét, erősítik az immunrendszert, valamint fontos koenzimekkel látják el a vitaminokat és ásványi anyagokat.
• A biofotonok gyenge fényingereikkel támogatják a sejtek közötti információátvitelt és rendszerező hatást fejtenek ki.
• Élelmi rost csak a növényekben található. Aktiválják a bélperisztaltikát , és táplálékul szolgálnak az immunrendszer számára oly fontos bélbaktériumoknak. Különösen a vízben oldódó élelmi rostok kerültek a tudomány fókuszába pozitív hatásaik miatt. Ha a bélflóra megerősödik, akkor a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képessége is javul.
• A természetes növényi élelmiszerek ásványi anyagokat, vitaminokat és fitokemikáliákat tartalmaznak természetes hatóanyag szerkezetben. A következők különösen fontosak az immunrendszer számára:

C vitamin:

A C-vitamin fontos antioxidáns. Ártalmatlanná teszi a szabad gyököket, serkenti az immunrendszert és csökkenti a fertőzésekre való hajlamot. A C-vitaminban leggazdagabb élelmiszerek a következők: acerola cseresznye, csipkebogyó, hibiszkusz, homoktövis bogyó, csalán, petrezselyem, pirospaprika, káposzta, fekete ribizli, citrom, narancs és savanyú káposzta. A hideg évszakban a hiány megelőzésére 2-3 g C-vitamint lehet pótolni.

D-vitamin:

A D-vitamin, más néven naphormon, messzemenő hatással van az immunrendszerre. Szabályozza az endogén antitestek felszabadulását, befolyásolja a kórokozók felismerését és jelentős mértékben hozzájárul a bakteriális és vírusos fertőzésekhez, gyulladásos folyamatokhoz.

Optimális napozással a napsütéses hónapokban biztosított a D-vitamin ellátás. Fenntartó terápiaként télen napi 3000-5000 NE D3-vitamin javasolt.

Cink

A cink több mint 200 enzim kofaktora, egészségesen tartja a bőrt, a nyálkahártyákat, és nélkülözhetetlen az erős immunrendszerhez. A szezámmag, a tökmag, a hüvelyesek, a hajdina, a mák és a dió különösen gazdag cinkben. A magvak és diófélék csíráztatásával a biohasznosulás javítható.

Szelén

A szelén rendkívül antioxidáns hatású, támogatja a méregtelenítési folyamatokat és erősíti az immunrendszert. A szelént tartalmazó élelmiszerek közé tartozik a brazil dió, a kókuszdió, a lencse, a pisztácia és a szezámmag. 

Másodlagos növényi anyagok

A másodlagos növényi anyagok, amelyek, ahogy a neve is sugallja, csak a növényvilágban fordulnak elő, elsősorban magukat a növényeket szolgálják védekező, védő és vonzó anyagként.

Ránk, emberekre gyakorolt hatásaik is említést érdemelnek: a flavonoidok, karotinoidok, szaponinok és társai antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antibiotikus, vírusellenes és immunmoduláló hatású, ami azt jelenti, hogy stimulálhatják az immunsejteket.

A vadon élő gyógynövények és minden színes, keserű ízű és biotermesztésű növényi eredetű élelmiszer különösen gazdag másodlagos növényi anyagokban. 

Kerülendők:

Míg a friss zöldségek és gyümölcsök számos enzimmel, vitaminnal, ásványi anyaggal és fitokemikáliával látnak el bennünket, és ezzel erősítik az immunrendszert, addig a hús, tej, gluténtartalmú és magasan feldolgozott termékek nem szolgálják az erős immunrendszer célját:

A húskészítmények táplálják a rossz bélbaktériumokat, savképző és gyulladáskeltő hatásúak.

A tejtermékek sav- és nyálkaképzők. Ráadásul túl sok növekedési hormont tartalmaznak, ami elősegíti a kontrollálatlan sejtnövekedést.

A glutén, a nehezen emészthető fehérje gátolja az enzimek működését, és megterheli a bélflórát és a bélnyálkahártyát.

Erősen feldolgozott élelmiszerek – ezentúl érdemes áttanulmányozni az összetevők listáját! A feldolgozott élelmiszerekben cukrok, transzzsírok és sok más adalékanyag lapul, amelyek megterhelik az anyagcserét. 

Időszakos böjt: 16/8

A hosszú táplálék nélküli időszakok lehetővé teszik a szervezet számára, hogy aktiválja a fontos endogén helyreállító mechanizmusokat. A 16 órás böjtszakaszban a szervezetnek elegendő ideje van az összes emésztési folyamat lebonyolítására, a regenerálódásra és a megtisztulásra. Nincs erre lehetősége, ha állandóan emésztési tevékenységgel van elfoglalva. 10-12 óra étkezés nélkül a szervezet elkezdi elhasználni az elhalt és beteg sejteket, gyulladásos bomlástermékeket és egyéb salakanyagokat. A nőknél a legalább 14 órás, a férfiaknál legalább 15 órás éhezési időszak különösen hatékonynak minősül. 

Mozgás

Elegendő mozgással a nyirokrendszeren, a légzésen és a bőrön keresztül ki tudjuk üríteni azoknak a szennyező anyagoknak a nagy részét, amelyekkel nap mint nap szembesülünk, és óriási mértékben támogatjuk immunrendszerünket és szervezetünk méregtelenítő képességét. Tanulmányok kimutatták, hogy a friss levegőn végzett mérsékelt állóképességi edzés jótékony hatással van az oxigénellátásra, és a vérben lévő immunsejteket is aktiválja. Az idősek rendszeres testmozgással is ellensúlyozhatják az időskori hanyatló immunrendszert.

A szélsőséges stresszt azonban kerülni kell, mert emiatt a relaxációs fázisban az immunsejtek kezdeti értékeik alá süllyednek, és ezalatt a szervezet védekezőképessége csökken. Ezt a jelenséget „nyitott ablaknak” nevezik. Rossz időben a legjobb alternatíva a trambulin. A mini trambulinon végzett edzés aktiválja a nyirok- és sejtanyagcserét, a tisztítást és a méregtelenítést. 

A BŐR ÉS A NYÁLKAHÁRTYÁK TÁMOGATÁSA

A külső bőr a testen belüli nyálkahártya rendszerrel együtt körülbelül 500 m² felületet képvisel, az immunrendszer elengedhetetlen része:

A bőr

Bőrünk közvetlenül érintkezik a környezettel, és 1,5-2 m² összfelülettel első mechanikai gátat képez a külső hatásokkal szemben. Feladataik sokrétűek – a védekezéstől az érzékelésig és a méregtelenítésig. Támogatja a kiválasztó szerveket a méregtelenítési feladatukban. A vesén, a májon és a beleken keresztül elégtelenül távozó savak és anyagcsere-maradványok a bőrön keresztül ürülnek ki. Bizonyos körülmények között, mint például a stressz, a helytelen táplálkozás, a kevés testmozgás vagy az ápolószerekkel történő érintkezés következtében több méreganyag, sav és anyagcsere végtermék halmozódhat fel, mint amennyit a kiválasztó szervek képesek eltávolítani. Bőrünk nagyon fogékony és képes kiürülni. Ezért semmi olyat ne kenjünk a bőrünkre, amit nem tudunk megenni. A vegyszeres ápolószerek gyorsan bejuthatnak a szervezetünkbe, és ráadásul megterhelhetik az anyagcserét, és túlterhelhetik a bőrt az eltávolítási feladataiban.

Kefe használata a bőrön:

Nagyon pozitív hatást érhetünk el a nyirokrendszerre egy kefés masszázzsal. A vérünkhöz képest a nyirokfolyadék lassan mozog. A bőr kefével való átdörzsölése:

• serkenti a vérkeringést a bőrben
• serkenti a nyirokfolyadék mozgását
• serkenti az anyagcsere salakanyagok eltávolítását
• így támogatja a sejtek szöveti környezetének tisztítását,
• erősíti az immunrendszert és
• megelőzi vagy csökkenti a cellulitist.

Lúgos fürdők

A lúgos fürdők évezredek óta ismertek gyógyító hatásukról, mert támogatják a szervezetet a méregtelenítésben. Az olyan testi tünetek, mint az orrfolyás, köhögés vagy láz, a szervezet tisztulási és eliminációs folyamatait jelzik, és enyhülést igényelnek. 

A lúgos fürdőnek különösen az a pozitív hatása, hogy a szövetben raktározott méreganyagokat a bőrön keresztül a fürdővízbe vezeti az ozmózis elv segítségével, ami a lúgos fürdő után a fürdőkád szélén szennyeződésekként található meg.

Váltakozó zuhany

Köztudott, hogy a váltakozó hőmérsékletű vízzel történő zuhanyozás erősíti az immunrendszert. A Kneipp-elvek szerint a meleg és a jéghideg zuhany felváltva történik, az utolsó zuhany hideg.

A hideg hatásai:

• serkenti a mitokondriumok termelését és hatékonyságát
• felgyorsítja az anyagcserét
• serkenti az úgynevezett barna zsírszövet képződését
• növeli a hőtermelést

Izzadás a szaunában

A szaunázás és a hőkezelés minden formája egészségjavító hatással bír, hiszen az izzadás útján segíti a méregtelenítést. Az első helyen az infraszauna áll. Az infravörös hősugarak akár 4 centiméter mélyre is behatolhatnak a szervezetbe, és a lázrohamhoz hasonlóan fokozott anyagcsere-végtermékek és méreganyagok kiürülését idézik elő.

A nyálkahártyák

A méregtelenítést támogató nyálkahártyák az orron, a torkon és a hörgőkön kívül a teljes emésztőrendszert is magukban foglalják, a nyelőcsőtől a végbélnyílásig. A bél teljes területe legfeljebb 400 m²-re becsült.

A bél

A bél a szervezet legnagyobb érintkezési területe a külvilággal, és központi szerepet játszik a szervezet kórokozók elleni védekezésében. A limfoid tüszők nagy felhalmozódása található a bélnyálkahártyában. Ezek a védekező sejtek laza társulásai. Ezenkívül a vastagbélben található az úgynevezett bélflóra. A zseniálisan felépített bélnyálkahártyát sűrűn tömött hámsejtekkel és finom mikrobolyhokkal a bélbaktériumok millióinak megtelepedése védi a káros baktériumoktól.

Ez rávilágít az egészséges bélrendszer megőrzésének fontosságára: az enzimekben és rostokban gazdag friss növényi alapú étrend alapvető, amely rengeteg vadon élő gyógynövényt, csírát és zöldkáposztát , és különösen probiotikus élelmiszereket tartalmaz , különösen jótékony hatással van a bélrendszerre. Ezzel a táplálkozási formával a bélflóra és a bélnyálkahártya hidratált és táplált, egyenletes, kíméletes méregtelenítés mehet végbe, drasztikusság mentesen.

A POZITÍV MENTÁLIS ÁLLAPOT TÁMOGATÁSA

Ma már tudományosan bebizonyosodott, hogy mentális állapotunk nagy hatással van immunrendszerünkre. A félelem, a harag, a stressz és a negatív érzelmek erősen gyengíthetik az immunrendszert. Ahhoz, hogy szervezetünk öngyógyító üzemmódba kerüljön, elengedhetetlen a bizalom és az ellazulás érzése.

Ez a következőképpen magyarázható:

Autonóm idegrendszerünkön belül megkülönböztetünk szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszert.

• A stressz, a feszültség és a szorongás idején a test leállít mindent, ami egészségünk megőrzéséhez szükséges. Túlélő módba lép. Az energia visszahúzódik az emésztőrendszerből, és megnő a pulzusszám és a vérnyomás. A szimpatikus idegrendszer aktív, rendszerünk készen áll, hogy minden erejével szembenézzen a fenyegetéssel. Ennek a módnak akut veszély helyzetekben van értelme, de hosszú távon immunrendszerünk és egészségünk megsérül emiatt.
• A gyógyulni vágyók pihenésre, kikapcsolódásra és önbizalomra törekedjenek. Ezután a szervezet átvált a paraszimpatikus idegrendszerre. Gyógyító idegnek is nevezik, mert ebben a módban minden testi regenerációt és egyensúlyt szolgáló testi funkció aktívvá válik.

Összegzés:

A testünkben zajló vízelvezető és méregtelenítési folyamatok átfogó vizsgálata megmutatja, milyen átfogó öngyógyító mechanizmusok állnak a szervezetünk rendelkezésére. Emellett rengeteg lehetőség áll rendelkezésünkre az anyagcsere-folyamatok támogatására és az immunrendszerünk erősítésére. Mi magunk vagyunk felelősek ezért a részért.

Talán a megvalósítás kihívást jelenthet, hogy elhagyjuk a makacs szokásokat. De talán a lehetőségek bősége bátorságot ad. Vagy az életmódunk optimalizálásához szükséges motivációt abból nyerjük hogy a túlnyomórészt nyers vegán étrendet fogyasztók ritkán vagy soha nem kapnak el megfázást vagy influenzát.